Mellkasi CT-vizsgálat a tüdőbetegségek diagnosztizálására

By 2012 augusztus 10, péntekSajtóközlemények

A daganatos betegségek közül a tüdőrák szedi a legtöbb áldozatot világszerte. Tüdőrák következtében hal meg minden hetedik rákbeteg (évente kb. 1,1 millió). Különösen a férfiak körében gyakori, de a nők között is rohamosan emelkedik a halálozási aránya.

Hazánk különösen rossz helyzetben van, a betegséget tekintve világelsők vagyunk. Populációt figyelembe véve sehol nem ilyen magas a betegek száma. Míg 1970-ben 100 ezer lakosból mindössze 24,5 volt hörgőrákos, 2005-ben ez a szám már 65. Ezt az arányt azóta sem sikerült sokkal lejjebb tornázni. Ráadásul, míg nemzetközi viszonylatban átlagosan a betegek 10-15%-a él a betegség diagnosztizálása után még 5 évvel is, Magyarországon ez a szám csupán 8-10% között van. Vagyis: a tüdőrákosok 90 százaléka ez idő alatt belehal a betegségbe. Ez évente közel 10 ezer embert jelent – annyit, mint amennyi korábban a tuberkolózisos halálozások száma volt. Tavaly 8500-an vesztették életüket hazánkban tüdőrák miatt, és 10 ezer új beteget regisztráltak.

Hogy mi miatt alakul ki ez a daganat, nem tudni pontosan. A genetika és a külső ártalmak is szerepet játszanak benne. Elsősorban azonban a dohányzással hozható összefüggésbe: amerikai adatok szerint, a tüdőrákos betegek 85 százaléka aktív, 5 százaléka passzív dohányos. Bizonyított tény, hogy napi egy doboz cigaretta elszívása férfiak esetében tízszeresére, nőknél ötszörösére emeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát.

A megelőzés legfontosabb eleme tehát a leszokás. Ezen kívül is sokat lehet tenni, a korai felismerés például életet menthet. A tüdőrákos betegeknek csak ötöde operálható, a jó életkilátások és életminőség pedig nagyban függ attól, hogy mikor fedezték fel a daganatot. Statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a tüdőszűréssel kiemelt betegek kb. 20-25 százaléka, egyes években 30 százaléka még műthető, tehát sokkal nagyobb az esélyük a gyógyulásra, mintha már tünetekkel vagy véletlen felfedezéssel kerülnének orvoshoz.

A tüdőszűrés feladata, a több évtizeddel ezelőtti bevezetésének idejében, a TBC jelenlétének megítélése volt. Ma már nem kötelező – csupán akkor rendelik el hatóságilag, ha százezer lakosból 25 fölé nő a friss megbetegedések száma. A tuberculosis  szűrése során sokszor derült és derül fény ma is más betegségekre, így tüdődaganatra is. Azonban a kóros folyamat az esetek nagy részében már előrehaladott állapotú, mire a mellkas röntgen felvételen láthatóvá válik. A mellkas röntgennél lényegesen hatékonyabb a mellkasi CT-vizsgálat, mely harántmetszeti szeletekben a csupán néhány milliméteres tüdőállományi elváltozást is észlelni képes.  Manapság alacsony sugárdózissal készült. Ilyen típusú mellkasi vizsgálatot célszerű elvégeztetni minden, magas rizikójú csoportba tartozó (aktív és passzív dohányos, illetve családi előtörténettel bíró) embernek. Érdemes részt venni ezen a fájdalommentes vizsgálaton, hiszen a korai, még sebészileg műthető állapotban lévő tüdőrákot ezzel a szűréssel fel lehet fedezni. A hagyományos  mellkas röntgen felvétellel szemben, a CT-vizsgálat nemcsak a daganatos betegségek felfedezésében nyújt segítséget, hanem egyéb tüdőbetegségek diagnosztizálásában is.