Időpontfoglalás Ügyfélszolgálat - magánrendelés +36 1 803 6464
A rosszindulatú vastagbéldaganat jó eséllyel gyógyítható

A rosszindulatú vastagbéldaganat jó eséllyel gyógyítható

2021. 09. 13.

A rosszindulatú vastagbéldaganat jó eséllyel gyógyítható, ha korai stádiumban ismerik fel – ne várjon a tünetek megjelenéséig!

Egyéni felelősség a rosszindulatú vastagbéldaganat-szűrés 50 év felett, amely életet menthet. Az Európai Unióban nálunk halnak meg a legtöbben lakosságarányosan ebben a betegségben. De vajon a félelmetes kór megelőzhető?

Magyarországon évente körülbelül 6000 főnél diagnosztizálnak rosszindulatú vastagbéldaganatot, és közel 5000-en vesztik életüket ebben a betegségben.1 Ezzel tulajdonképpen vezetjük az uniós halálozási statisztikát és ez az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus a tüdő, emlő és bőrdaganat mellett.

„A rosszindulatú vastagbéldaganat egy összetett folyamat során hosszú idő alatt kialakuló betegség, amelyet életmódbeli és genetikai adottságok egyaránt befolyásolnak. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ez egy nagyon lassan kialakuló elváltozás, amely még a tünetek megjelenése előtt, korai stádiumban felismerve jó eséllyel gyógyítható.”

– hívta fel a figyelmet Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ belgyógyász, gasztroenterológus szakorvosa.

„Elmondható, hogy a rosszindulatú vastagbéldaganatos esetek 70%-nál nincs genetikai előzmény, a betegek egynegyedénél viszont a közeli családban már előfordult. Ez tulajdonképpen megkétszerezi a kialakulás veszélyét, így rokoni érintettség esetén érdemes 4-5 évente szűrésre járni. A páciensek 4-5%-nál nagyon komoly családi előzmény és halmozódás mutatható ki, ők a genetikailag determinált, rosszindulatú vastagbéldaganat-csoportba tartoznak. Ezeknél a betegeknél jellemzően már fiatalon kialakul a betegség, és általában a családtagok tudják is, hogy erre hajlamosak.”

A vastagbéldaganat kialakulásának esélyeit természetesen a helytelen életmód növelheti. A feldolgozott élelmiszerek, a vörös hús fogyasztása, a zsírfogyasztás (kiemelten a telített zsírok), a magasabb összkalória bevitel, a fokozott fehérje bevitel mind kockázati tényező. A kutatások szerint napi 40 gramm alkohol fogyasztása szintén elősegíti a betegség kialakulását: ez 1 deci pálinkának, fél liter bornak, vagy két üveg sörnek felel meg. Emellett érdemes kiemelni a dohányzás, a cukorbetegség, a magas inzulinszint és a túlsúly szerepét is, illetve a nőknél a menopauza negatív hatását, mint kockázati tényezőt. Mindemellett a mozgásszegény életmód is hozzájárul a végzetes kór létrejöttéhez.

„Ha szeretnénk csökkenteni a rosszindulatú vastagbéldaganat kialakulásának kockázatát, akkor valóban oda kell figyelni az életmódunkra. Ezeknek a pozitív változtatásoknak azonban több évtizedre kell szólnia, nem csak 1-2 évre. Kockázatcsökkentő lehet a nyers és feldolgozatlan ételek, sok növényi rostot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása, ugyanis a növényi rostok segítenek megkötni a belekben lévő toxikus anyagokat, illetve gyorsítják a belek kiürülését és jótékonyan befolyásolják a bélflórát. Nagyon fontos a sport és testmozgás, valamint több kutatás már a kalcium, a folsav, a szelén és posztmenopauzális hormonpótlás jótékony szerepét is kimutatta.”

– tette hozzá Dr. Sike Róbert.

Ugyanakkor az életmódbeli változások mellett a rendszeres szűrés szerepe a döntő. Igaz ez a CT-kolonoszkópiára és az endoszkópos vastagbéltükrözésre egyaránt. A kockázati csoportba tartozó pácienseknek, azaz akiknek a családjában előfordult rosszindulatú vastagbéldaganat, túlsúlyosak, poliposodásra hajlamosak vagy 50 évnél idősebbek, érdemes szűrővizsgálaton részt venni. A vastagbéltükrözés jelentős érzékenységű szűrési módszer, amellyel már korai stádiumban felismerhetők a rosszindulatú daganatot megelőző elváltozások. Előnye, hogy egyetlen alkalommal megtörténhet a szűrés és a polipok, elváltozások eltávolítása egyaránt.

„Nem szabad a tünetek megjelenésig várni a vizsgálatokkal és a szűrésekkel, ugyanis a tünetek már egy előrehaladottabb stádiumú elváltozásra utalnak. Vérzés, széklethabitus megváltozása, hasi puffadás, hasi görcsök és fájdalmak, fogyás, vérszegénység esetén pedig azonnal orvoshoz kell fordulni. A leghatékonyabb viszont az, ha figyelünk az életmódunkra, és 45-50 év felett 4-5 évente eljárunk rendszeres szűrésre.”

– mondta Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus főorvosa.

1 ONKOL – Nemzeti Rákregiszter, EU Health Statistics https://ec.europa.eu/health/state/summary/statistics_hu

Kapcsolódó vizsgálatok

További cikkeink

Ismerje meg a Magyarországon elérhető COVID-19 vakcinákat!

2021. 03. 04. elolvasom

Férfi termékenységi teszt COVID után

2022. 09. 29. elolvasom

Évente 7 millió képalkotó diagnosztikai vizsgálat zajlik hazánkban

2022. 05. 18. elolvasom

Megosztás