Itt az ideje az emlődaganatszűrésnek!
2021. 10. 13.A pandémia miatt az emlődiagnosztikai vizsgálatok jó része elmaradt, amely több ezer hölgy életét követelheti az elkövetkező 10 évben Magyarországon is. Az idei „mellrák megelőzési hónap” fő üzenete: ne halogassuk tovább a szűrést!
Egy amerikai kutatás szerint a világjárvány miatt az emlődaganatszűrések 80%-a nem vagy késve történt meg az elmúlt időszakban, így a korai stádiumú, még jó eséllyel gyógyítható emlődaganatok felfedezésének aránya romlott. Emiatt a szakértők szerint 2030-ra akár megduplázódhat vagy megháromszorozódhat a mellrák következtében elhunytak száma.1 Ez a betegség a második leggyakoribb ráktípusnak számít a magyar hölgyek körében is: 2018-ban 9864 nőnél diagnosztizáltak valamilyen bőrdaganatot, 8396 esetben pedig emlődaganatot, a harmadik helyen a tüdő és a hörgőket érintő elváltozások álltak 4278 fővel.2 Ebből is látható, hogy milyen fontos a súlyos betegség megelőzése, ezt célozza minden évben a rózsaszín október kezdeményezés. Íme a legfontosabb tudnivalók az emlővizsgálatokról és a daganatszűrésről!
Hány éves kortól érdemes emlődaganatszűrést végeztetni?
A rosszindulatú emlődaganatok akár egész fiatal korban is előfordulhatnak, de igazán 35-39 év között érik el az esetek a több százas nagyságrendet (300 fő), ugyanakkor ez szám 45-49 éves korra megduplázódik, majd 65-69 éves kor között megnégyszereződik.3 Dr. Barna Krisztina, az Affidea Magyarország képalkotó diagnosztika orvosigazgatója elmondta:
„Az, hogy kinek mikortól érdemes emlődaganatszűrést vagy szűrő jellegű vizsgálatot végeztetni sok tényezőtől függ: ilyen például az emlőszerkezet, a családi anamnézis, vagyis előfordult-e a közvetlen rokonok között korábban mellrák, de függhet a hormonális státusztól is. A részletek ismeretében minden páciensnél egyedileg dönt a szakorvos arról, hogy kinek mikor és milyen időközönként javasolja a szűrővizsgálatokat.”
Általánosságban elmondható, hogy minden hölgynek 40 éves kor fölött évente vagy kétévente érdemes emlődaganatszűrésen részt venni. Azoknak – akiknek a családjában előfordult ez a betegség- 5 évvel azelőtt kell elkezdeni a rendszeres mammográfiás vizsgálatokat, mielőtt a rokonnál az igazolt megbetegedés történt
Mit kell tudni az emlővizsgálatokról?
A legmegbízhatóbb eljárás az emlőrákszűrésre a röntgenmammográfia, de ajánlott mindenkinek komplex emlő vizsgálatot végeztetni, amely magába foglalja a mammográfia mellett a szakorvosi fizikális vizsgálatot és az emlők és nyirokrégiók (hónalj, kulcscsont környéke) ultrahang vizsgálatát egyaránt. Sok hölgyben felmerül, hogy implantátumokkal lehet-e mammográfiás vizsgálaton részt venni. Ebben az esetben speciális felvételi technikát alkalmaznak a mammográfia során, amelyet itt is kiegészítenek ultrahangos vizsgálattal. Az emlődiagnosztika része lehet az emlő MR vizsgálat is, mely során kontrasztanyag adása mellett áttekinthető az emlők teljes állománya, a mellkasfal és a környező nyirokrégiók. Az MR az elváltozásokat karakterizálja, megmutatja azok térbeli kiterjedését, illetve felfedezésre kerülhet más képalkotó módszerekkel nem ábrázolódó – akár ellenoldali – egyéb elváltozás is. Natív (kontrasztanyagot nem igénylő) MR vizsgálat során az emlőimplantátumok megítélésére van mód. Bármely fent említett vizsgálat során, ha elváltozást találnak, a legtöbb esetben biopsziás mintavétel történik. A szövettani eredmény határozza meg ugyanis pontosan az adott elváltozás mibenlétét, hogy jó vagy rosszindulatú daganatról, esetleg valamilyen egyébről van-e szó.
Ne kell félni a mammográfiás vizsgálattól!
A hölgyek jó része a mammográf által kifejtett kompressziótól tart a leginkább, holott a vizsgálat alatt érzékelhető nyomás okozta kellemetlenség professzionális szakasszisztensi közreműködéssel egyáltalán nem fájdalmas. Sőt mi több, ma már léteznek olyan önkompressziós berendezések is, amelyeknél a páciens saját maga tudja irányítani a nyomás erejét. Hormonálisan aktív hölgyek esetében mammográfiára és MR-vizsgálatra a legoptimálisabb időpont a menstruáció kezdetétől számított második-harmadik hét között van, ugyanis ekkor a legkevésbé érzékeny az emlő és alacsonyabb a mirigyek aktivitása is. Menopauza után azonban nincs szükség különösebb időzítésre.
1 https://www.washingtonpost.com/health/breast-cancer-deaths-pandemic/2021/07/30/bac0c1ac-f083-11eb-81d2-ffae0f931b8f_story.html
2 https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/
3 https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/