Nem a szűréstől, az infarktustól kell tartani!

2022. 09. 29.

Minden év szeptember végén a vezető halálok, a szívbetegségek kerülnek a fókuszba. A Szív Világnapja arra hívja fel a figyelmet, hogy évente annyian halnak meg Magyarországon szívbetegségben, mint daganatban.

Szívbetegség: 32.000 élet évente
A Szív Világszövetsége 2000-ben indította útjára a Szív Világnapja kezdeményezést, mely minden évben szeptember utolsó vasárnapján kerül megrendezésre. A szívbetegségek a fejlett országok egyik vezető halálozási okának számítanak. 2020-ban több, mint 30 ezer ember vesztette életét valamilyen szívbetegségben, ami a daganatos megbetegedések számával vetekszik. Koszorúér problémák, szívgyengeség, infarktus. Ezek a leggyakrabban előforduló szívbetegségek, ráadásul ezeket a post-COVID szövődmények csak még gyakoribbá tették.

Hogyan ismerhető fel a szívinfarktus?

A szívbetegségek egyik legismertebb formája a koszorúérszűkület (elzáródás) vagy az általa okozott szívinfarktus. Az infarktust elsősorban a helytelen életmóddal kapcsolatos rizikófaktorok okozzák. Ide sorolhatjuk a túlsúlyt, a mozgásszegény életmódot, a magas koleszterinszintet, a magas vérnyomást, de igen veszélyes a dohányzás és a stressz is. Ezek a genetikai hajlammal karöltve igen komoly veszélyeztetettséget jelentenek. Ezért nagyon fontos, hogy a lehető leghamarabb észrevegyük a szívinfarktus tüneteit. A szívtáji nyomás, mely a karokba, az állkapocsba vagy a bal lábba is kisugározhat, a hideg verejtékezés, és a hányinger mind jó eséllyel szívinfarktust jelez. Ugyanakkor nőknél ettől eltérő panaszok (pl.: égő mellkasi fájdalom) is kísérheti az infarktust. Ezek a jelenségek már a szívinfarktus bekövetkezése előtt is észlelhetők lehetnek, így, ha a mellkasi nyomás pihenés hatására alább hagy, akkor valószínűleg szívinfarktust megelőző állapotról lehet szó.

Az európai kardiológiai irányelvekbe bekerült a szív CT-vizsgálat

A szívinfarktus esetében valóban elmondható, hogy a megfelelő kivizsgálás életet menthet. A kardiológiai kivizsgálás, mely labort, EKG-t, fizikális vizsgálatot, szív ultrahangot és egyéb célzott vizsgálatokat tartalmaz, jelentősen csökkenti az infarktus kockázatát. Ha ezek nyomán nem deríthető ki a mellkasi fájdalom oka, akkor a terheléses vizsgálat vagy a magasabb érzékenységű szív CT következhet. Előbbinél a páciens vérnyomását, szívműködését fokozatosan erősödő intenzitású terhelés közben vizsgálják. A szív CT tulajdonképpen hasonló a kontrasztanyagos koszorúér-festéshez, utóbbinál a koszorúér szűkület azonnal orvosolható is.

Nem csak a megelőzés, a rehabilitáció is fontos

A szívinfarktus esetében nagyon fontos, hogy a páciens időt fordítson a felépülésre és végrehajtsa a szükséges életmódváltást. A dohányzás elhagyása, a rendszeres mozgás és a megfelelő étrend kialakítása nem csupán a koszorúér szűkület megelőzésében, de a teljes szív- és érrendszer egészsége szempontjából is fontos. Bár sokan szeretnének mihamarabb újra munkába állni, az infarktus és a szívbetegségek utáni rehabilitáció évekkel hosszabbíthatja meg az életet. Érdemes időt fordítani rá!