Időpontfoglalás

2021-05-11Pandémia alatti elhízások és következményei

Az OECD felmérése szerint 2019-ben Magyarországon a népesség mintegy 30%-a elhízott, további 30%-a túlsúlyos volt. Európában különösen nagy hangsúlyt kap az utóbbi időben a többségében túlsúlyra visszavezethető nem fertőző betegségek (pl. szív-érrendszeri betegségek, daganat, cukorbetegség stb.) megelőzése.
A Covid pandémia kezdete óta az emberek 40-60 %- a hízott; egy kis tanulmány szerint (269 résztvevő) a karantén időszak alatt 10 naponként átlagosan 1/2 fontot szedett fel, ami havonta 0.45 kg hízást jelent. Ráadásul jelen ismereteink szerint a túlsúly a Covid fertőzés kimenetét rontja, a súlyos állapot kialakulását, a gépi lélegeztetés szükségességét, a halálozást negatívan befolyásolja.
A fentiek rávilágítanak arra, hogy a fertőző betegség leküzdése érdekében tett erőfeszítések mellett a nem fertőző betegségek megelőzése is kiemelt jelentőséggel bír. A fenti adatokat olvasva, valamint a foglalkozás-egészségügyi rendelésen szerzett benyomások, és a karantén saját bőrünkön érzett kedvezőtlen hatásai alapján kezdtünk foglalkozni a problémával hangsúlyozva, hogy a túlsúllyal csak egészségügyi vonatkozásai mentén foglalkozunk.
Sokan a karantén vagy home office miatt kevesebbet mozognak, és jónéhány szokásunk is megváltozott. A fenti felmérések rávilágítanak, hogy a változások és a járvány miatti stresszt sokan evéssel, alkohollal vezetik le. A „jutalomfalatoknak” , a stressz evéssel történő „kezelésének” okai a múltunkban gyökereznek, „az orális aktivitás igen mély, sokszor mással nehezen pótolható pozitív és archaikus érzelmi feladatot tölt be” (Forgács Attila: Az evés lélektana, 2018 Akadémiai kiadó 13. oldal)
Ugyan egyesek többet mozogtak, egészségesebben ettek, mint korábban, így fittebbek és könnyebek, mint a pandémia előtt, de több nemzetközi felmérés adatait megnézve úgy tűnik, hogy ők vannak kisebbségben.
Azon túl, hogy az elhízás anyagcserére, szív-érrendszerre gyakorolt hatásaira már utaltunk, mozgásszervi következményeire is érdemes gondolni, mint a fittség, a mozgékonyság vagy a koordinációs készség csökkenése. A túlsúly mentális következményeivel is számolni kell, amely leggyakrabban hangulatzavarok formájában nyilvánul meg, és ez ördögi körhöz is vezet.
A fentiek rossz pillanatokban komor jövőt vetíthetnek fel, amelyben az elhízás akár a munkaképességünket is hátrányosan befolyásolhatja.
Az biztos, hogy az elmúlt időszak próbára tett mindenkit, a körülöttünk lévő világ megváltozott. És az is biztos, hogy sok minden nem lesz már sosem ugyanolyan, mint korábban, de egy új jót fel tudunk építeni, ehhez pedig fizikai és mentális állóképességünkre is szükség van… a változásnak nincs vége. Nem telt el még olyan sok idő a járvány kezdete óta. Ebben az időben megtanulhattunk megküzdeni a járvánnyal az egyének és a közösség szintjén is, ami kiváló alkalmazkodóképességünkre hívja fel a figyelmet. Erre az adaptív készségünkre fókuszálva lépjünk együtt egy szintet felfelé, amikor a karanténhoz való alkalmazkodási időszak negatív hatásait tesszük kezelhetővé.
Önök, akik most ezt a hírlevelet olvassák, például mind-mind egy olyan közösség tagjai, akik a munkájukkal meg tudták tartani vállalatuk teljesítőképességét a változékony körülmények között. Mindannyian megoldották valahogy, és ez nagyszerű. Vannak, akiknek egyedül megy a változás, de úgy tűnik, hogy a túlsúly vagy elhízás kezelése kapcsán nagyobb sikerrel járnak azok, akik egészségügyi támogatást vesznek igénybe, közösségeket formálnak a céljaik elérése érdekében, és komplex programot választanak. A megfelelő táplálkozás és fizikai aktivitás ráadásul fogyás nélkül is javítja az egészségi állapotot.
Dr. Debreceni Katalin
foglalkozás-egészségügyi szakorvos