Bejelentkezés az Affidea call centeren keresztül Visszahívást kérek!

Visszahívást kérek

Intervenciós vizsgálatok

Mindent a radiológiai intervenciós kezelésekről
Mi az intervenció?

Az intervenció olyan műtéti beavatkozás, amely az érrendszer elváltozásainak vagy – az érrendszeren keresztül – egy adott szerv bizonyos betegségeinek a gyógyítását célozza. Előnye a nyitott műtétekéhez képest, hogy a radiológiai intervenció során csupán a bevezetett tűn, katéteren, illetve egyéb eszközön keresztül történik a terápia. Ezért a radiológiai intervencióhoz – a ritka kivételektől eltekintve – nem szükséges a beteget elaltatni.
Hogy az adott érbetegség esetében alkalmazható-e a radiológiai intervenciós megoldás vagy a nyitott műtét szükséges, azt a beteget kezelő orvos és az intervenciós radiológus orvos konzultációja dönti el.

Milyen kockázatokkal jár a beavatkozás?

A radiológiai intervenciós kezelés indokolt esetben bármely életkorban elvégezhető, ám mint minden orvosi beavatkozás, ez is kockázatos: hasonló veszélyekkel járhat, mint az érfestés. Az érbe katétert vezetünk, a beavatkozás után a szúrás helyén gyakran véraláfutás jön létre, amely rövid időn belül felszívódik. A katéter bevezetése közben megsérülhet az érfal, vérzés vagy érelzáródás alakulhat ki. A kockázat egyénenként eltérő, a páciens egyéb betegségeitől és az elváltozás súlyosságától is függ. A beavatkozást csak abban az esetben javasoljuk, ha a kockázatot kisebbnek ítéljük meg, mint a nyitott műtéti megoldás kockázatát.

Milyen mellékhatásokkal járhat a beavatkozás?

Az ér megszúrása helyén kisebb bevérzés alakulhat ki, amely orvosi kezelés nélkül is meggyógyul néhány hét alatt. A beavatkozás során vérzés léphet fel, ennek kezelésére munkatársaink felkészültek. A radiológiai intervenció különböző típusainál eltérő mellékhatások alakulhatnak ki, ezeket az egyes beavatkozásoknál ismertetjük.

Hogyan készüljek fel a vizsgálatra?

A vizsgálat előtti tennivalókat kezelőorvosának elmondjuk. A laborvizsgálatok elvégzése kötelező, mert ezekből tudjuk ellenőrizni a vérzési-alvadási paramétereket és a vizsgálattal kapcsolatos egyéb eredményeket.
A beavatkozás minden esetben éhgyomorra történik. A véralvadásgátló gyógyszereket vizsgálat előtt nem szabad bevenni, de az egyéb (például a magas vérnyomásra, szívbetegségre, tüdőbetegségre szedett) gyógyszereket be kell szedni. Az intervenciós beavatkozás előtti napon fogyasszon bőven folyadékot. A további teendőket az adott vizsgálat leírásánál olvashatja részletesen.

A radiológiai intervenciós beavatkozás típusai
BESZŰKÜLT EREK TÁGÍTÁSA

Az erek tágítása során az ér egy rövid szakaszú szűkületét vagy elzáródását vezetődróttal átfúrjuk, a nyílásba ballonkatétert vezetünk, és a szűkületet a ballon felfújásával kitágítjuk. Az értágítás általában akkor javasolt, amikor egyszeres rövid szakaszú szűkület vagy elzáródás alakult ki. Egyes diagnosztikai központjainkban többszörös szűkületek tágítását is elvégezzük. A radiológiai intervenció során végzett értágítás akkor hatékony, ha sikerül az érfal belső rétegét berepeszteni. Meszes, egyenetlen felszínű, az érelágazódáshoz közel eső szűkületek, elzáródások esetén javasolt a stentbeültetés is. A stent henger alakú vékony fémháló, amely belülről támasztja meg a tágított érszakaszt, megelőzi az érfal kóros berepedésének terjedését.

Hogyan zajlik a beavatkozás?

A beavatkozás előtt munkatársunk kikérdezi a beteget a panaszairól, átnézzük az előző vizsgálatok eredményeit. A beteg kezelőorvosa tájékoztat minket a páciens egészségi állapotáról. Ezeken a konzultációkon dől el, hogy alkalmazható-e az intervenciós kezelés. A vizsgálat előtt ismertetjük a beteggel a beavatkozás menetét, és írásbeli tájékoztatót is kap, melynek alapján felteheti kérdéseit. Vizsgálat közben végig tájékoztatjuk arról, hogy éppen mi történik, mit érezhet.
A radiológiai katéteres értágítás kisműtői keretek között, fekvő helyzetben, éhgyomorra történik. Helyi érzéstelenítés után a könyökhajlati vagy a lágyékhajlati verőeret szúrjuk meg, és ezen keresztül speciális katétert vezetünk a beszűkült érszakaszba. A szűkületben a ballont felfújjuk, kitágítjuk a szűk érszakaszt, a szűkületet megszüntetjük, illetve csökkentjük. Szükség esetén a szűkült érszakaszt stenttel belülről megtámasztjuk, stabilizáljuk. A tágítás után ellenőrző érfestést végünk, hogy meggyőződjünk a korábban szűkült ér átjárhatóságáról, majd a katétert kihúzzuk, és a szúrás helyét a vérzés elállásáig szorítjuk. Nyomókötést helyezünk fel.
Az ér megszúrása és tágítása alkalmanként rövid ideig tartó fájdalommal járhat. Az addig a szűkület miatt csökkent vérellátású szervben a vérkeringés javulása átmenetileg melegséggel, esetenként égető érzéssel járhat.
A vizsgálat általában 30-60 percig tart. A beavatkozást követően pihenés, ágynyugalom javasolt.

Milyen kockázatokkal jár a vizsgálat?

Az érfestés során előforduló kockázatok a radiológiai katéteres értágítás esetén is előfordulhatnak. Nagyobb kockázattal jár az egyenetlen felszínű, szabálytalan szerkezetű meszes szűkületek intervenciós tágítása, mert az érfal berepedhet kóros irányban. Az egyenetlen felszínről, szabálytalan szerkezetű felrakódásból a keringés könnyebben sodródhat el apró darabkákat, és ahol ezek megakadnak, érelzáródást okozhatnak.
A vérzéses szövődmények elkerülése érdekében a radiológiai értágító beavatkozást csak akkor végezzük el, ha laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőriztük a vérzési-alvadási paramétereket. Ennek köszönhetően legfeljebb a szúrás körül alakulhat ki kis helyi vérzés. Ha nagyobb kockázatú felrakódások okozzák a szűkületet / elzáródást, a fémhálót a tágítás előtt bevezetjük.
Mindent megteszünk, hogy a szövődmények előfordulási lehetőségét a legeslegkisebbre csökkentsük.

  • Az értágítást gondos előkészítést követően végezzük, a beavatkozás után pedig a beküldő osztály megfigyeli a beteget, hogy az esetlegesen fellépő szövődményeket (vérzés, hirtelen kialakuló érelzáródás) időben felismerjük és ellássuk.
  • A beavatkozásokat komoly szakmai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező szakorvosok és szakasszisztensek végzik.
  • Kizárólag korszerű, műszakilag rendszeresen ellenőrzött berendezésekkel dolgozunk.
  • Csak nemzetközileg is elfogadott, kiváló minőségű eszközöket és kontrasztanyagokat használunk vizsgálatainkhoz.
Milyen mellékhatásai lehetnek a vizsgálatnak?

Munkatársaink a beavatkozás előtt részletesen tájékoztatják a vizsgálatról és az esetleges mellékhatásokról. A helyi érzéstelenítés feszítő, csípő érzéssel jár. A bőrfertőtlenítő az arra érzékenyeknél bőrgyulladást okozhat.

Hogyan készüljek fel a beavatkozásra?

A beavatkozás előtti napon bő folyadékfogyasztás javasolt, és a vacsorát követően már ne egyen semmit. Ha a vizsgálat miatt nyugtalan, szorong, kezelőorvosával megbeszéltek alapján a vizsgálat előtti éjszaka enyhe altatót, nyugtatót célszerű bevenni. A beavatkozás reggelén ne fogyasszon se ételt, se italt. Véralvadásgátlót és a cukorbetegségre való gyógyszereket a vizsgálat előtt tilos bevenni, de az egyéb (például a magas vérnyomásra, szívbetegségre, tüdőbetegségre szedett) gyógyszereit vegye be. Kérdezze meg erről kezelőorvosát vagy a vizsgálatot végző radiológus orvost.
Kérjük, feltétlenül tájékoztassa a vizsgálatot végző radiológust, ha egy korábbi kontrasztanyagos vizsgálat során kiderült, hogy a kontrasztanyaggal szemben túlérzékeny, vagy a fémekre (bizsu, fém óraszíj stb.) érzékeny. A kontrasztanyaggal szembeni túlérzékenység ugyanis súlyos, akár halálos szövődményt is okozhat! A fémekkel szembeni érzékenység a beültetett stentek korai elzáródását okozhatja.

Hogyan kérhető a vizsgálat?

Radiológiai intervenciós beavatkozást csak a beteget kezelő szakorvos kezdeményezhet. A vizsgálatot kizárólag szakorvosi beutaló alapján végezzük a társadalombiztosítás terhére. Háziorvos nem adhat beutalót a vizsgálatra. Az előjegyzési idő 3–10 nap.
A vizsgálat térítéses ellátásban nem kérhető.

KÓROS EREK ELZÁRÓDÁSA MÁJDAGANATOKBAN

A beavatkozás során a daganatos máj verőereibe katéteren keresztül juttatunk be gyógyszereket, amelyek gátolják a daganatos sejtek szaporodását, továbbá elzárják a keringésből a daganatos területeket, és aktivizálják a máj immunsejtjeit. A módszer nagy előnye, hogy a gyógyszereket közvetlenül a daganatot ellátó erekbe juttatjuk, ezzel nagyobb gyógyhatást érünk el. A többi szervbe kevesebb gyógyszert juttat a keringés, ami csökkenti a mellékhatásokat.
Ez a kezelés az 1-2 centiméteresnél nagyobb daganatok esetén javasolt, mivel ezek ellátásában egyre inkább a verőerek vesznek részt, míg a kisebb elváltozások a portális (a belek és a lép felől érkező vénák) rendszerből táplálkoznak. Mivel egyidejűleg több különböző nagyságú daganat is előfordulhat a májban, a radiológiai intervenciós kezelést célszerű a vénás infúziós kezeléssel együtt, kombináltan alkalmazni.

Hogyan zajlik a beavatkozás?

A beavatkozás előtt munkatársunk kikérdezi a beteget a panaszairól, átnézzük az előző vizsgálatok eredményeit. A beavatkozás kisműtői keretek között, fekvő helyzetben, éhgyomorra történik. Helyi érzéstelenítés után a könyökhajlati vagy a lágyékhajlati verőeret szúrjuk meg, amelyen keresztül speciális katétert vezetünk a máj verőerébe.
Érfestést végzünk a májról, majd a katétert a megfelelő érbe vezetve beadjuk a gyógyszereket. A gyógyszer beadását átvilágítással ellenőrizzük, továbbá EKG-t is készítünk az esetleges szívritmus-zavarok előfordulása miatt. A gyógyszer beadása után ellenőrző érfestést végzünk, majd a katétert kihúzzuk az érből, és a szúrás helyét a vérzés elállásáig szorítjuk. Nyomókötést helyezünk fel.
Az ér megszúrása és tágítása rövid ideig tartó fájdalommal járhat.
Maga a beavatkozás fájdalommentes, általában 60 percig tart, utána pihenés, ágynyugalom javasolt.

Milyen kockázatokkal jár a vizsgálat?

Az érfestés során előforduló kockázatok a radiológiai katéteres értágítás esetén is fennállnak. Ha nem sikerül a katétert a megfelelő érbe vezetni, vagy egyéb ellenjavallatát találjuk a kezelésnek, akkor azt nem végezzük el. A vérzéses szövődmények elkerülése érdekében a beavatkozást csak akkor végezzük el, ha laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőriztük a vérzési-alvadási paramétereket.
A gyógyszert csak abban az esetben adjuk be, ha a beavatkozás közben meggyőződtünk arról, hogy a katéterrel a megfelelő érbe tudjuk bejuttatni. A gyógyszer beadása közben folyamatos EKG-ellenőrzést végzünk, hogy az esetleges szívritmuszavart azonnal észleljük. A gyógyszer beadását átvilágítással ellenőrizzük. A beavatkozásokat nagy gyakorlattal rendelkező szakorvosok és szakasszisztensek végzik. Korszerű, műszakilag rendszeresen ellenőrzött berendezéseket, kiváló minőségű eszközöket és kontrasztanyagokat használunk vizsgálatainkhoz.

Milyen mellékhatásai lehetnek a vizsgálatnak?

Munkatársaink a beavatkozás előtt részletesen tájékoztatják a vizsgálatról és az esetleges mellékhatásokról. A helyi érzéstelenítés feszítő, csípő érzéssel jár. A bőrfertőtlenítő az arra érzékenyeknél bőrgyulladást okozhat.
Az alkalmazott gyógyszereknek is lehetnek mellékhatásai, mint például gyomorfájdalom, hányinger, hányás, verejtékezés, szédülés, szívritmuszavar. A gyógyszeres radiológiai intervenciós kezelést követően néhány napig tartó hőemelkedés, láz, hányinger, hányás előfordulhat. Ezeket a mellékhatásokat lázcsillapítókkal, hányingercsökkentő gyógyszerekkel kezelhetjük.

Hogyan készüljek fel a beavatkozásra?

A beavatkozás előtti napon a vacsorát követően már ne egyen semmit, de szénsavmentes folyadékot ihat. Ha a vizsgálat miatt nyugtalan, szorong, a kezelőorvosával megbeszéltek szerint a vizsgálat előtti éjszaka enyhe altatót, nyugtatót célszerű bevenni. A beavatkozás reggelén ne egyen, ne igyon semmit. Véralvadásgátlót és a cukorbetegségre való gyógyszereket a vizsgálat előtt tilos bevenni, de az egyéb (például a magas vérnyomásra, szívbetegségre, tüdőbetegségre szedett) gyógyszereit vegye be. Kérdezze meg erről kezelőorvosát vagy a vizsgálatot végző radiológus orvost!

Hogyan kérhető a vizsgálat?

Ezt a fajta radiológiai intervenciós beavatkozást csak a beteget kezelő onkológus szakorvos kezdeményezheti. Az onkológus szakorvos állítja össze az alkalmazott gyógyszereket a daganat fajtájától függően figyelembe véve, hogy van-e egyéb olyan társbetegség, amely ellenjavall bizonyos gyógyszereket. A vizsgálatot kizárólag szakorvosi beutaló alapján, a társadalombiztosítás terhére végezzük. Az előjegyzési idő 3–10 nap.
A vizsgálat térítéses ellátásban nem kérhető.

AZ EPEUTAK ÁTJÁRHATÓVÁ TÉTELE

A beavatkozásra olyan betegségek esetén lehet szükség, amikor az epe elfolyását akadályozza az epeutak elzáródása. Ha a páciensnél a tükrözéses (endoszkópos) vizsgálat nem vezet eredményre, az epeutak átjárhatóságát radiológiai intervenciós módszerrel tudjuk biztosítani. A vizsgálat célja, hogy biztosítsuk az epe elfolyását a vékonybelek felé vagy – szükség esetén – külső gyűjtőzsákba.

Hogyan zajlik a beavatkozás?

A vizsgálatot a kezelőorvos kezdeményezésére, kizárólag kórházban fekvő betegeken végezzük. A beavatkozás kisműtői keretek között, fekvő helyzetben, éhgyomorra történik. Helyi érzéstelenítés után a bordaközben szúrjuk meg a bőrt és vezetjük be a tűt. A tűvel megkeresünk egy epeutat, és kontrasztanyagot fecskendezünk be. Az epeutak feltöltését követően egy vékony, puha végű dróttal megpróbálunk átjutni a szűkült vagy elzáródott epeúton, majd erre a vékony drótra katétert húzunk, ami a szűkült szakaszban összeköti az epeutat a vékonybéllel. Néhány nap múlva vékony fémháló vagy műanyag cső beültetésével belülről kitámasztjuk az epeutat, hogy hosszabb időn keresztül biztosítsuk az epe elfolyását a vékonybelek felé.
Amennyiben nem sikerül átjárhatóvá tenni az elzáródást, vastagabb katéterrel oldható meg az epe külső elfolyása. Az elzáródott epeút kitágítása feszítő érzéssel, fájdalommal járhat, ezért a vizsgálat előtt fájdalomcsillapító injekció beadására is szükség lehet. A végleges ellátásig a bevezetett katétert néhány napra a bőrhöz rögzítjük vagy kiöltjük, hogy ne csússzon ki az epeútból.

A katéter bevezetése enyhe feszítő érzéssel jár. A katéter mozgatását az epeútban nem lehet érezni.

A beavatkozás általában 30-60 percig tart, ami után pihenés és ágynyugalom javasolt.

Milyen kockázatokkal jár a beavatkozás?

Az epeutat a májon keresztül kell megszúrni, a beavatkozás során előfordulhat, hogy ereket is megszúrunk. Ennek következtében kialakulhat vérzés vagy kóros összeköttetés az erek és az epeutak között. A tű eltávolítása után a vér vagy az epe a hasüregbe csoroghat. Az elzáródott szakasz átfúrása közben az epeút sérülhet, de ez általában spontán gyógyul, ha az epeelfolyást biztosítjuk. A vérzéses szövődmények elkerülése érdekében a beavatkozást csak akkor végezzük el, ha előzetes laborvizsgálatokkal ellenőriztük a vérzési-alvadási paramétereket. Az esetek többségében a vérzés spontán eláll. Amennyiben nem szűnik meg, érfestéses módszerrel zárjuk el a vérző eret.
Mindent megteszünk, hogy a szövődmények előfordulásának lehetőségét a lehető legkisebbre csökkentsük.

  • A beavatkozást gondos előkészítést követően végezzük, utána a beküldő osztály megfigyeli a beteget, hogy az esetlegesen fellépő szövődményeket (epeúti gyulladás, vérzés, légmell) időben felismerjük és ellássuk.
  • A beavatkozásokat komoly szakmai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező szakorvosok és szakasszisztensek végzik.
  • Kizárólag korszerű, műszakilag rendszeresen ellenőrzött berendezésekkel dolgozunk.
  • Csak nemzetközileg is elfogadott, kiváló minőségű eszközöket és kontrasztanyagokat használunk vizsgálatainkhoz.

Az említett szövődmények ma már nagyon ritkán fordulnak elő, ez a szakmai szabályok betartásának, a betegek együttműködésének, a korszerű technikai eszközöknek, valamint az asszisztensek és a szakorvosok gyakorlatának köszönhető.

Milyen mellékhatásai lehetnek a vizsgálatnak?

Munkatársaink a beavatkozás előtt részletesen tájékoztatják a vizsgálatról és az esetleges mellékhatásokról. A helyi érzéstelenítés feszítő, csípő érzéssel jár. A bőrfertőtlenítő az arra érzékenyeknél bőrgyulladást okozhat. A máj megszúrása alkalmanként rövid ideig tartó fájdalommal járhat. A kontrasztanyag egyes pácienseknél allergiás reakciókat válthat ki, melyek kezelésére munkatársaink felkészültek.

Hogyan készüljek fel a beavatkozásra?

A beavatkozás előtti napon a vacsorát követően már ne egyen semmit, de szénsavmentes folyadékot ihat. Ha a vizsgálat miatt nyugtalan, szorong, a kezelőorvosával megbeszéltek alapján a vizsgálat előtti éjszaka enyhe altatót, nyugtatót bevehet. A beavatkozás reggelén ne fogyasszon se ételt, se italt. A véralvadásgátlót és a cukorbetegségre való egyes gyógyszereket a vizsgálat előtt tilos bevenni, de az egyéb (például a magas vérnyomásra, szívbetegségre, tüdőbetegségre szedett) gyógyszereit vegye be. Kérdezze meg erről kezelőorvosát vagy a vizsgálatot végző radiológus orvost!
Kérjük, feltétlenül tájékoztassa a vizsgálatot végző radiológust, ha a kontrasztanyaggal vagy a fémekkel szemben túlérzékenysége van.

Hogyan kérhető a vizsgálat?

Radiológiai intervenciós beavatkozást csak a beteget kezelő szakorvos kezdeményezhet. A vizsgálatot kizárólag beutaló alapján, a társadalombiztosítás terhére végezzük. Az előjegyzési idő 3–10 nap.
A vizsgálat térítéses ellátásban nem kérhető.

SEJT- ÉS SZÖVETMINTAVÉTEL

A sejt- és szövetmintavétel célja, hogy mintát vegyünk a más módszerrel kimutatott, ám szöveti szerkezetét, jó- vagy rosszindulatúságát tekintve ismeretlen természetű elváltozásból. A mintát szövettani vizsgálatra küldjük, mert a felfedezett betegség kezelését annak szövettani természete határozza meg. A módszer nagy előnye, hogy a mintavételhez nem kell sebészi feltárást (műtétet) végezni. Előfordulhat, hogy a kóros sejtek nem kerülnek a nyert mintába. Ha azonban a labor- és a klinikai eredmények nem erősítik meg a negatív szövettani eredményt – vagyis alapos a gyanú a rosszindulatú betegség fennállására –, a mintavételt meg kell ismételni.

Hogyan zajlik a beavatkozás?

A sejtmintavételhez a kóros szervbe érzéstelenítés után vékony tűt vezetünk, amin keresztül sejteket szívunk ki fecskendő segítségével. Ezeket a sejteket tárgylemezre rögzítve küldjük elemzésre. Szövettani mintavétel során a bevezetett tűn keresztül szövetdarabot metszünk ki egy speciális vágóeszköz segítségével. Ebben az esetben nemcsak sejteket, hanem kisebb szövetdarabot is szövettani értékelésre tudunk küldeni. Amennyiben szemmel láthatóan kevés vagy nem kellő minőségű a nyert minta, még egyszer megkíséreljük a szúrást. A mintavétel idején a szakorvos folyamatosan konzultál a beteggel.
A vizsgálat enyhe fájdalommal járhat, és általában 5-30 percig tart.

Milyen kockázatokkal jár a beavatkozás?

A mintavételnek gyakorlatilag nincs kockázata. Esetenként előfordulhat kisebb bevérzés, ami néhány hét alatt felszívódik, nyomtalanul és károsodást nem okozva gyógyul. Szövettani mintavétel esetén, melynek során vékony szövethengert metszünk egy adott szervből, gyakrabban fordul elő bevérzés. Ha a mintába az artéria fala is bekerül, előfordulhat nagyobb vérzés is, ilyenkor nagyon ritka esetben szükség lehet az adott artéria elzárására.
A sejt- és szövetmintavételt nagy gyakorlattal rendelkező szakorvosok és szakasszisztensek végzik korszerű, műszakilag rendszeresen ellenőrzött berendezések segítségével. Csak nemzetközileg is elfogadott, kiváló minőségű eszközöket és kontrasztanyagokat használunk vizsgálatainkhoz.

Milyen mellékhatásai lehetnek a vizsgálatnak?

A helyi érzéstelenítés feszítő, csípő érzéssel jár. A bőrfertőtlenítő az arra érzékenyeknél bőrgyulladást okozhat. A sejt- és szövetmintavételkor ritkán egyéb mellékhatások is előfordulhatnak, ezek az adott szervre jellemzők: a májban az epeút sérülése, a vesében az üregrendszer sérülése, a tüdőben a léghólyagok, légutak sérülése. Ezek általában spontán vagy orvosi ellátásra rendeződnek. Nem tekinthetők szövődménynek, hiszen a mintavétel során ritkán, de előfordulhatnak. A vérzéses szövődmények elkerülése érdekében a beavatkozást csak akkor végezzük el, ha előzetes laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőriztük a vérzési-alvadási paramétereket.

Hogyan készüljek fel a beavatkozásra?

A beavatkozás előtti napon a vacsorát követően már ne egyen semmit, de szénsavmentes folyadékot ihat. Ha a vizsgálat miatt nyugtalan, szorong, a kezelőorvosával megbeszéltek alapján a vizsgálat előtti éjszaka enyhe altatót, nyugtatót célszerű bevennie. A beavatkozás reggelén ne fogyasszon se ételt, se italt. A véralvadásgátlót és a cukorbetegségre való egyes gyógyszereket a vizsgálat előtt tilos bevenni, de az egyéb (például a magas vérnyomásra, szívbetegségre, tüdőbetegségre szedett) gyógyszereit vegye be. Kérdezze erről kezelőorvosát vagy a vizsgálatot végző radiológus orvost!

Hogyan kérhető a vizsgálat?

A beavatkozást a kezelést végző szakorvos kérheti az elvégzett vizsgálatok eredménye alapján. A vizsgálatot kizárólag beutalóval, a társadalombiztosítás terhére végezzük. Az előjegyzési idő 3–10 nap.
A vizsgálat térítéses ellátásban nem kérhető.