Allergia vagy COVID? – Hogyan ismerhető fel?

A COVID-19 egyes variánsainak tünetegyüttese eltér az eredeti megbetegedésnél tapasztalttól. A világjárvány első évében ismert szaglással és ízleléssel kapcsolatos panaszok, a láz, a légszomj ritkábbá váltak, 2021-ben és 2022-ben már inkább a felsőlégutak hurutos megbetegedéseire és az allergiára jellemző tünetek a leggyakoribbak. A COVID fertőzést nehezebb megkülönböztetni az allergiától és az egyéb felsőlégúti betegségektől.

A szaglástréning segíthet, ha eltűnnek az illatok

A 2020-as hullámok egyik jellemző tünete volt a fertőződés után a szaglás csökkenése vagy teljes megszűnése, mely a betegek nagyjából kétharmadát érintette. A vírus a szaglóhámhoz kötődött és ezáltal blokkolta a szagok érzékeléséért felelős ún. ACE 2 receptorokat, melyek ezen a területen koncentrálódnak. Ez a tipikus tünet általában néhány hét alatt magától megszűnt, mivel a szervezet a károsodást szenvedő szaglóidegsejteket magától pótolja. Ritkább esetben (nagyjából a betegek harmadánál) a probléma még három hónappal később is fennállt, sőt néhány páciens fél év után sem nyerte vissza a szaglását. Ám a gyógyultak esetében is gyakran lépett fel a parozmia, ami torzszaglást, illattévesztést jelent. Amennyiben a szagláscsökkenés tartós vagy kialakul a szagtévesztés, úgy érdemes szaglásvizsgálat majd egy ún. szaglástréning elvégzése. Ez utóbbi a szaglópálya és a szaglóhám regenerációját elősegítő terápiát takarja. A 12 hetes kúra folyamán a páciensek naponta két alkalommal, négy alapillatot szippantanak be, tíz alkalommal. A terápia régebben fennálló és más okból (trauma, idoptiás, megbetegedés, stb.) kialakult szagláscsökkenés esetében is hatékonyan alkalmazható.

COVID vagy allergia? – így lehet megkülönböztetni

A 2021 őszétől kezdve a legjellemzőbb tünetek már inkább az allergiára vagy a megfázásra emlékeztetnek. A legtöbben tüsszögésre, orrfolyásra panaszkodnak, de nem ritka a köhögés és a könnyezés sem. Ezek a tünetek könnyen összetéveszthetők az allergia esetében tapasztaltakkal. Abban az esetben azonban, ha a családban és a betegnél korábban nem fordult elő allergiás megbetegedés, érdemes tesztet végezni. Ha a fenti tünetek mellett láz, végtagfájdalom, szaglás- és ízérzés vesztés is fellép, már valószínűsíthető a COVID fertőzés. Az antigén és PCR tesztek segítenek azonosítani a koronavírus okozta fertőzést, míg bőrön végzett Prick-teszttel az allergia állapítható. Utóbbit tünetmentes állapotban végzik csak el, amikor a páciens antihisztamint sem szed. Az Affidea Magyarországnál a Prick-teszt 5 éves kortól kérhető.

Az allergiások könnyebben kapják el a COVID fertőzést?

Az allergia ma a magyar lakosság negyedét érinti. Az allergiás náthát epigenetikai tényezők mellett többnyire pollenek otthoni allergén anyagok okozzák. Ennek megfelelően a tünetek egész évben jelentkezhetnek – többek között – az otthoni por, állatiszőr, poratkák vagy éppen penészgomba miatt, míg tavasszal és nyáron a különböző pollenek is kiválthatják őket. Ugyanakkor az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az allergiás pácienseket nem sújtotta jobban a COVID, mint a többi embert. Ennek egyik oka az lehetett, hogy a második-harmadik hullám elsősorban az idősebbeket érintette, míg az allergiás nátha inkább a fiatalabb korosztályra jellemző. Ők gyakran tünetmentesen estek át a betegségen vagy a szaglás elvesztése jelezte a kór jelenlétét. Ugyanakkor a védőoltás természetesen az allergiások számára is javasolt. Fontos azonban, hogy túlérzékenység esetén ezt inkább olyan oltóponton érdemes felvenni, ahol intenzív osztály is rendelkezésre áll.