Időpontfoglalás
Ügyfélszolgálat +36 1 803 6464

2021-08-24Ellenanyagszintméréssel is hozzájárulhatunk a védettségi igazolványhoz!

Az antitestek olyan fehérjék, amelyeket a szervezet immunrendszere állít elő, hogy fellépjenek a testbe kerülő külső elemek, kórokozók ‒ vírus, baktérium, gomba- vagy egyéb idegen anyagok ellen.
Ha a természetes, nem specifikus, első vonalbeli védekezőrendszer nem tudja megsemmisíteni a kórokozót, a következő védelmi szinten a kórokozóra specifikus védekezési reakció alakul ki. Ennek a mozgósítása sokkal tovább tart, mint a természetes válasz, körülbelül tíz-tizennégy napig, az azonnali válasz néhány percével vagy órájával szemben.
A fehérvérsejtek egyik fajtája, a B-sejt plazmasejtté tud változni, mely antitesteket termel, ezt nevezik humorális immunválasznak. Normális körülmények között minden antitest pontosan egy kórokozóhoz illik.
A sejtes immunválaszban más sejtcsoportok – falósejtek, természetes ölő (NK) valamint T4 – és T8 sejtek – vesznek részt, de a sejtes elemek jelentősége minden kórokozó elleni harcban központi jelentőségű.
A specifikus immunválasz során a T- és B fehérvérsejtek osztódásával olyan memóriasejtek keletkeznek, amelyek hosszú évekre fennmaradnak, ennek köszönhető az immunmemória, vagyis az a jelenség, hogy a szervezet gyors és hatékony védekezésre képes azokkal az antigénekkel szemben, amelyekkel már korábban találkozott.

Ezt a folyamatot használjuk fel a védőoltások alkalmazásakor.

A koronavírus vakcinákkal kapcsolatban általánosan igaz, hogy a gyors fejlesztési folyamat következtében nem minden esetben állnak rendelkezésre teljes körű adatok a hatékonyságról és a védettség időtartamáról.
Egyes oltásoknál nincs kellően sok bizonyíték arról, hogy egyes korcsoportokban, állapotokban a védettség megfelelően kialakul-e.
Egyéni sajátosságoktól, életkortól, betegségektől függően más szintű a kiváltott immunválasz különböző személyeknél.

Érthető tehát, hogy sokan érdeklődnek ellenanyagszint mérés iránt, szeretnének információt kapni arról, szervezetük hogyan reagált a védőoltásra. A lakosság és sajtó élénk érdeklődése követi az egyes oltóanyagokkal kapcsolatos híreket és sokakban felmerül a kérdés, hogy a kapott oltás biztosan megvédi-e őket a fertőzéstől vagy a súlyos szövődményektől.
Más esetben a betegségen vélhetőleg átesettek igazolást szeretnének kapni arról, hogy vannak ellenanyagok a vérükben.
A betegség utáni laborvizsgálat védettségi igazolás alapjául szolgálhat a 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet alapján.

Az koronavírus oltóanyagok hatásmechanizmus között jelentős különbségek vannak. Az mRNS- és vektorvakcináknál (Pfizer/BioNTech, Moderna, Astra/Zeneca, Szputnyik, Janssen vakcinák) csak a tüskefehérje S1 proteinje ellen „termeltetünk” a szervezetünkkel ellenanyagot. A teljes, elölt vírust tartalmazó oltóanyag (Sinopharm) beadása és a betegség átvészelése után a tüskefehérjén kívül számos más fehérje ellen is termelődik ellenanyag, ezek is szerepet játszhatnak az immunitásban.

Az S1 tüskefehérje ellen a betegség természetes átvészelése után és valamennyi védőoltás után termelődik ellenanyag.

A szervezet immunválaszának mérése lehetséges a vérben található SARS-CoV-2 tüskefehérje (S1) elleni IgG antitestek kvantitatív meghatározásával.

Szerződött laborjaink automatizált kemilumineszcenciás technológiát hasznosító immunkémiai vizsgálattal mérik a S1 tüskefehérje elleni IgG ellenanyagszintet, az e régiót célzó antitestek neutralizáló hatásúak, semlegesítik a „valódi” vírust.

A különböző akkreditált laborok hasonló módszerű tesztjei nem azonos gyártótól származnak, az eredményskáláik nagymértékben eltérhetnek, eredményeiket számszerűen nem szabad összehasonlítani!
Alacsonyabb érzékenységük miatt ellenanyag gyorstesztek használatát sem javasoljuk a védettség megítélésére, mert felesleges izgalmat okozhatnak.
A laborban végzett kvantitatív antitest vizsgálat alkalmas az immunitás monitorozására mind a betegségen átesettek, mind az oltottak esetében. Javasolt elvégeztetni a betegség lezajlása után 21 nappal, majd 3, 6, 9 hónappal később és ezt követően az ellenanyag mennyiség követése céljából.
A védőoltásokra adott antitestválasz mérésének ideális időpontja a teljes immunitás kialakulásának ideje, a különböző oltásoknál eltérhet, de általában a második védőoltás időpontja után egy-két héttel van. A Sinopharm cég oltóanyagánál a második oltás után 4 héttel alakul ki megfelelő immunitás. A védettség szintjének követése is észszerű lehet, de keveset tudunk még arról, hogyan alakul ez hosszú távon az oltottaknál.
Fontos a tudni, hogy az ellenanyag alacsony szintje nem egyenlő azzal, hogy védettség egyáltalán nem alakult ki, mert a sejtes immunválasz ebben az esetben is jelen lehet.
A sejtes immunitás is mérhető, de más- bonyolultabb- a módszertana, mint a vírus ellenes antitestek szintjének a mérése. A T sejtes immunitás vizsgálat is vérmintából történik, de ebben az esetben a memória T sejteket a vírus fehérje egyes elemeivel aktiválják. A gyakorlatban a vérvételi csövek már eleve olyan COVID-19 (SARS-CoV-2) fehérje szakaszokat tartalmaznak, melyek a vérrel való kapcsolatba lépés során arra késztetik a COVID-19 (SARS-CoV-2) ellenes T sejteket, hogy vírus ellenes fehérjét, interferon gammát termeljenek. Az interferon gamma mennyisége mérhető a vérplazmából és szintje arányos a memória T sejtes immunitás mértékével. Minél kifejezettebb a T sejtes immunitás, annál több interferon gamma termelődik. Ha nem alakult ki COVID-19 (SARS-CoV-2) ellenes sejtes immunitás, akkor nem termelődik interferon gamma. A vizsgálat eredménye egy személyre szabott, relatív értéket ad, a különböző típusú védőoltások után és a fertőzés átvészelése után is értékelhető az eredmény.

Dr. Kovács Gabriella, Foglalkozás-egészségügyi Orvosigazgató